An intelligent judge against Not-So-Intelligent Design

Judge John E. Jones III finally has a decision in the Pennsylvania creationism trial. How refreshing is to see a judge (and not any judge, but a conservative Republican appointed by George W. Bush) not falling into the trap of 'equal time' and 'balanced judgment' (see for example this story). He is simply extremely clear that intelligent design is not science, regardless of how hard some people try to masquerade it like that. Of course, I cannot be as eloquent as Carl Zimmer is:

"Journalists would do well to print Judge Jones's decision out and read it carefully. It's not up to a journalist to decide which side is right in a genuine scientific controversy. But it's wrong to let people use an article as a soapbox where they can make grand pronouncements about science, without looking into whether the science actually backs them up. Judge Jones fact-checked intelligent design and found it wanting. He did not shy away from this realization with worries that he was somehow being one-sided. Justice holds a balance in her hand, but balance is not what she seeks. Instead, she weighs the evidence to see which way it tips."

I am responsible for typing the last two sentences in bold. I just like them a lot.

Újabb hazai posztmodernkedések II.

Ha már az új Hét-en és a hasábjain tündöklő Virilió-íráson csámcsogunk, kár kihagyni a hozzá kapcsoldó kommentárt, melyet Gyuris Gergely jegyez. Ha ez a Virilio szövegéből nem lenne világos (és nem az), akkor itt magtaláljuk a lényeget: minden jelenlegi földi rosszért, kedves olvasó, a terrorizmustól a müvészetek hanyatlásáig, a fő hibás nem más, mint a tudomány:

"a tabuk áthágásával (klónozás, abortusz, bizonytalan kimenetelű kísérletek önkéntes kísérleti alanyokon stb.) a tudomány többé nem korlátozható, a tudományba vetett kritikátlan, fanatikus hit pedig az önkényes kutatások és kísérletek medrébe tereli ezt a haladást. A tudósok már nem feltétlenül egy „jó” ügy érdekében, az emberiség érdekeit szem előtt tartva végzik munkájukat, hanem pusztán a tudomány kedvéért. Az emberi élet (és az isteni teremtés) szentségét figyelmen kívül hagyó klónozás, a gépek emberi jegyekkel történő felruházása (fizikai és mentális szinten) egy olyan antihumánus folyamat részei, amelynek végeredményeként megsemmisülhet a kutatások eredeti tárgya: a tudományos öntudatlanság az emberiség végső eltűn(tet)ése felé mutat, feltéve, hogy a tudományos önelégültségnek köszönhető balesetek egyike nem jár hamarabb végzetes eredménnyel."

Érdekes véleményazonosságnak lehetünk itt tanúi (strange bedfellows, mondanánk angolul): ezt egy katolikus pap is írhatta volna, annak is a konzervatívabb változata. Az isteni teremtés szentségét figyelmen kívül hagyó klónozás? - nem is tudtam, hogy a Hét szerkesztői és cikkírói szimpatizálnak a kreacionizmussal. De érdemes továbbolvasni:

"A tudomány jelenlegi állapota azonban nem csak a kísérletek és háborúk kapcsán vet fel etikai kérdéseket. Az egyre gyorsuló haladás ütemét a sebesség metaforája teszi érzékletessé: míg a felvilágosodás (Enlightenment) korához képest a jelenlegi évszázad már a fénysebességé (speed of light), addig a következő már a sebesség fényének (light of speed) évszázada lesz. A techno-tudomány követhetetlen, szélsőséges fejleményei és fejlesztései egy embertelen, sőt ember nélküli jövőt vetítenek előre."

Fogadni mernék, hogy tudomány-gyülölő szerzőnk a "techno-tudomány egy követhetetlen, szélsőséges fejleményét" használva írta e szöveget, ily módon kicsit közelebb hozva a ceruza- és ember nélküli jövőt. S hogy mért lenne a 21. század a fénysebesség, a 22. pedig a sebesség fényének százada, az számomra rejtély marad. Mióta van a sebességnek fénye?

Az biztos, hogy ha a birkaságnak meg üres szövegelésnek fénye lenne, akkor a közvilágítást meg lehetne oldani a szélsőséges techno-tudomány nélkül is.

P.S. A teljesség kedvéért azt is jegyezzük meg, hogy Gyuris Gergely recenziója nem teljes egészében pozitív, a vége felé egy kis kritikus és szkeptikus hangvételt is fellelhetünk, például itt:

"A különböző nézőpontok ismertetése helyett egyoldalú, és egy idő után kiszámítható, dogmatikus kritikát kapunk, a meggyőzés görcsös szándéka alkalomadtán még a szerzőnek az adott témában való jártasságát is megkérdőjelezi."

Újabb hazai posztmodernkedések I.

Kis ízelítő Paul Virilio írásából, melynek magyarítása az új Hétben jelent meg:

És ahogy már magam is megírtam: „Az itt nincs többé, minden most van.” Következésképp minden művészet, de különösen az ábrázoló művészetek végzetesen károsodtak, majd megszűntek létezni az ábrázolás technológiáinak és a sokszorosításnak mind dromologikus, mind dromoszkopikus állandó gyorsulása miatt, mely nullára csökkentve teret és időt a szubjektum és a tárgy között, magától értetődően nemcsak a ritkaság és a durée [tartósság] fogalmait törölte el, hanem a műalkotás lehetőségének és „létrejöttének” kapcsolódási pontjait is, azaz a műalkotás fenomenológiáját.

Ilyen szavak egyébként, hogy "dromologikus" meg "dromoszkopikus" csak a Virilio és kellőképpen kikupálódott követőinek szótárában léteznek. De mit számít, hogy nincs semmi értelme az egésznek, és senki nem ért semmit belőle, mikor jól hangzik. És meg tudjuk játszani, hogy értünk valamihez: ha ez a szöveg nem mond neked semmit, az csak azt jelenti, hogy nem olvastál elég Viriliót és Foucault-ot és Derridát.

Bullshit.

Plazmafizika és sarlatánság III.

Méltányolandó, hogy valaki pennát ragadott és nam hagyta szó nélkül a Szabadságban megjelent ingyenreklámot Spanyol Zoltán humbug találmányáról. Fey László közli a véleményét a szombati lapszámban, minden köntörfalazás nélkül:

"[Spanyol Zoltán] nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a gróf úr találmányának köszönhetően a jövő autója vizet fog tankolni, száguld az utakon, közben a „vízplazma elégethető üzemanyaggá válik" és az égés végterméke is tiszta víz lesz. Márpedig ha ehhez nem használ más energiát, akkor ez örökmozgó. Olyan ez, mint mikor Münchhausen báró megragadja a saját üstökét és kihúzza magát a mocsárból. Lehet ugyan olyan motort üzemeltetni, amelynek üzemanyaga végső soron a víz, de ehhez a vizet valami módon (elektromos energiával, hővel) fel kell bontani hidrogénre és oxigénre, az ezek egyesüléséből származó energia viszont kevesebb lesz, mint amennyit befektettünk, mert a veszteség elkerülhetetlen."

És:

"Így mulat egy idegenbe szakadt magyar úr, a közismert, ősi Spanyol grófi család sarja.
Helyes, hogy a Cireşica jövendőmondó és javasasszony mellett neki is csinálunk egy kis reklámot."

Témához kapcsolodó: Plazmafizika és sarlatánság I., Plazmafizika és sarlatánság II.

Teológia mindenkinek, nemre való tekintet nélkül

Az erdélyi magyar feministák megtalálták, hogy hol leledzenek a nagy igazságtalanságok. A Désiré Alapítvány és a Transindex kiadója bepanaszolta a Diszkriminációellenes Tanácsnál a református és az unitárius egyházat. Az ok: a Teológiai Intézet felvételijén "a református és az unitárus egyház különbséget tesz a férfi és a női jelentkezők között (...). A női és a férfi helyek előre meghatározottak: a felvételin a nők csak nőkkel, a férfiak csak férfiakkal vannak versenyben." Amint több bejegyzés tanusítja e blogon, nem szimpatizálok különösebben egyik egyházzal sem, és a vallásról vallott nézeteim meglehetősen dawkins-iak.

De azt nem hiszem, hogy ez a legnagyobb jogtiprás Romániában. Egyrészt, egy egyházi iskolát több szabadság illet ilyen vonalon (különösen ha nem állami támogatással müködik). Ha tagja akarsz lenni a Jehova Tanúinak, akkor vessél magadra, és a tagsággal együtt vállalnod kell a szervezet szabályait is. Ha mindez mondjuk a fizika szakon történne, akkor jogos lenne a felháborodás. De a teológia más. A panaszosoknak el kell dönteniük, hogy az államot és annak jogrendszerét meg a civil társadalmat akarják-e reformálni, vagy valamelyik egyházi felekezetet. Az előbbi jogos és szükséges. Az utóbbi nagyjából reménytelen és hidegen hagy.

Másrészt, ha már az egyházakkal akarunk kötekedni: ezelőtt néhány hónappal a középkorba illő jelenetek zajlottak le az egyik ortodox kolostorban: egy fiatal lányt halálra kínoztak ördögüzés címén. Az, hogy ez egyáltalán lehetséges, sokat elárul a hazai ortodox egyház fölötébb középkori voltáról. Nem emlékszem, hogy a mostani panaszosok közül bárki is megmondta-megírta volna a véleményét az ügyben.

Gondolom, azért, mert ott nem történt diszkriminálás a felvételin.