Két kép Kaliforniából

Az első az észak-kaliforniai Gualala-ban készült. A második a Golden Gate északi hídfője felett, San Francisco fele nézve.

Egyetemek toplistája 2007

Az Ad Astra társaság (pontosabban Răzvan Florian) közzétette a romániai egyetemek 2007-es toplistáját. A lista azt veszi figyelembe, hogy hány cikket közöltek nemzetközileg számontartott (azaz az ISI által számontartott) tudományos lapokban egy-egy egyetem tanárai és kutatói. A közölt cikkek számát persze normalizálják a tanárok számával, hogy a nagyobb egyetemek ne legyenek előnyben. A teljes lista megtekinthető az Ad Astra honlapján.

Három jó hír:

1. A számok általában növekvő tendenciát mutatnak az előző évekhez képest. Ha lassabban is, mint az ember szeretné, de a dolgok csak jó irányban alakulnak.

2. A Babeş-Bolyai most először megelőzte a Bukaresti Egyetemet, azaz a második helyre került a Iaşi-i A.I. Cuza Egyetem után. A Bukaresti Egyetem kutatói által közölt cikkek száma esett 11%-kal, míg a kolozsváriaké nőtt 13%-kal.

3. A Sapientia Egyetem a 40. helyre került, öt cikkel, ami nem is rossz teljesítmény, ahhoz képest, hogy milyen fiatal a Sapientia. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy 348 tanár és kutató foglalkozik a Sapientián, úgyhogy az öt helyett több mint hetven cikket kellett volna közölniük ahhoz, hogy az első három egyetemhez mérhető szinten legyenek. Nem is beszélve, hogy az első háromnak is bőven van még ahova fejlődni.

Továbbra sincsen persze egyetlen romániai egyetem sem a világ legjobb 500 egyetemének listáján, annak ellenére, hogy két lengyel, két magyar, és egy cseh egyetem is kiérdemelte ezt a státust.

Ettől függetlenül, gratulációk mindazoknak, akik megérdemlik.

ps. A teljesség kedvéért: érdemes beleolvasni Sebastian Buhai témához kapcsolódó kommentárjába is.

Sarlatánsági lista

John Baez angol eredetijéből magyarítva.

Egy egyszerű módszer annak pontozására, hogy valaki mennyire minősül sarlatánnak - vagy nem.

1. Kezdetnek: -5 pont.
2. 1 pont minden állításért, amelyet a legtöbben hamisnak tartanak.
3. 2 pont minden állításért, amelyik egyértelműen értelmetlen.
4. 3 pont minden állításért, amelyik logikailag nem következetes.
5. 5 pont minden ilyen állításért, amelyiket a szerző nem hajlandó kijavítani.
6. 5 pont az olyan gondolati kísérletért, amelyik ellentmond egy általánosan elfogadott valódi kísérletnek.
7. 5 pont minden nagybetűs szóért.
8. 10 pont minden kijelentésért, mely szerint a kvantummechanika alapjaiban helytelen.
9. 10 pont minden önmagát Einstein-hoz való hasonlításért, vagy az olyan állításért mely szerint a speciális vagy általános relativitás alapjaiban helytelen.
10. 10 pont annak emlegetéséért, hogy a szerző járt egyetemre, mintha ez az épeszűség bizonyítéka lenne.
11. 20 pont az arra való utalásért, hogy a szerző Nobel díjat érdemelne.
12. 20 pont minden önmagát Newtonhoz való hasonlításért, vagy az olyan állításért mely szerint a klasszikus mechanika alapjaiban helytelen.
13. 20 pont minden olyan hivatkozásért, amelyik sci-fi alkotásokra vagy mítoszokra támaszkodik, mintha azok tények lennének.
14. 20 pont hogyha a szerző azzal védi magát, hogy más, régi elméleteket is megpróbáltak már nevetségessé tenni.
15. 30 pont minden önmagát Galileo-hoz való hasonlításért, vagy az olyan állításért mely szerint a szerző az Inkvizíció áldozata.
16. 30 pont azért, ha a szerző szerint a tudományos "establishment" ellene konspirál, és megakadályozza, hogy a munkássága a megérdemelt elismerést kapja.
17. 40 pont azért, hogy ha valaki egy forradalmian új elméletet mutat be, anélkül, hogy annak ellenőrizhető predikciói lennének.

Házi feladat: Hány pontot érne el Balogh Béla ezen a skálán? Hát Spanyol Zoltán?

A pokol tornáca: csak csel volt

Ezt hivatalosan ez év április 22-én jelentette be egy XVI. Benedek pápa által jóváhagyott bizottság. A "felfedezés" több hónapi (évi?) kemény munka eredményeként született. Az ok: még a pápánál-is-katolikusabb Benedek is túl szigorúnak találta azt az "elméletet", mely szerint a megkereszteletelenül meghalt gyermekek a Limbus-ban (angol "limbo"), azaz a pokol tornácán töltenék az örökkévalóságot. A bizottság szerint a pokol tornáca

"az üdvözülés indokolatlan korlátozását jelentette. Következtetésünk szerint komoly teológiai és liturgiai érvek szólnak amellett, hogy a keresztség nélkül elhunyt csecsemők is örök boldogságot nyerhetnek. Biztosat nem állíthatunk, de azt tudjuk, hogy a szerető és igazságos Isten azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön."

Pünkösd és a nagy csíksomlyói összeröffenés idején nem akarok ünneprontó lenni, de mégis az leszek (szori): milyen alapon jutott a bizottság arra a következtetésre, hogy a pokol tornáca nem létezik? Mi a bizonyíték? Mi változott az egyház eddigi adatbázisában, ami cáfolná a tornác létezését? Talán ásatásokat folytattak valahol? Expedíciót küldtek eddig feltáratlan, veszélyes helyekre? Új szénizotópos kormeghatározásokat végeztek, amelyek ellentmondanak az eddigi status quo-nak? Elárulná nekem valaki, hogy hogyan működnek az ilyen revíziók? És hihetünk ezek után szilárdan a menny és a pokol létezésében? Mi lesz, ha egyszer azt is megállapítják, hogy komoly teológiai és liturgiai érvek szólnak amellett, hogy maga a pokol sem létezik?

Ezek az emberek nagy tudású értelmiségieknek hiszik és tüntetik fel magukat, és elvárják, hogy komolyan vegyük őket. Ami engem illet, az ilyen elmélkedések végképp meggyőznek róla, hogy körülbelül egymilliárd dolog van, amivel érdemesebb tölteni az időt, mint az egyház - bármelyik egyház - (l)égbőlkapott tanításaival. Egy gyengécske regény, egy unalmasan megírt tudományos cikk, egy enyhén túlexponált fénykép, egy átlagon aluli ízű bor -- mind-mind izgalmasabbak és értelmesebb időtöltésnek számítanak.

Ennek szellemében, üdvözülésem érdekében - elvégre szerető és igazságos az Úr -, ezennel töltök magamnak egy pohár zinfandelt, melynek párját nektek is kívánom.

Két kép Írország nyugati partjáról

County Clare-ből, ahol karbonkori időszaki turbiditeket lehet szakérteni a tengerparti sziklaoldalakban. A geo-dolgok mellett a vendéglők sem rosszak. Az időjárás viszont néha pocsék: a szél leviszi a sapkát a fejedről, ha nem vigyázol.



A többi itt.

Két kép Skóciából

Pontosabban Aberdeen-ből.



A többi itt.

Jézus nem járhatott vízen, esetleg puliszkán (avagy milyen egy nem-newtoni folyadék)

Habár az fizikai lehetetlenség, hogy valaki - minden segédeszköz nélkül - a víz színén sétáljon, mint azt állítólag Jézus tette (yeah, right), vannak folyadékok, amelyek felszínén valóban lehet mezítláb közlekedni. Jó példa az alábbi Youtube videó, amelyikben egy medencét finomra őrölt kukoricaliszttel és vízzel töltöttek tele, hogy utána lezserül szaladgáljanak a víz, jobbanmondva puliszka tetjén.



A fizikai magyarázat egyszerű (még én is értem): a víz egy newtoni folyadék, a puliszka pedig nem. A newtoni folyadékokat az jellemzi, hogy a nyírás sebessége (angol 'shear rate') egyenesen arányos a nyírófeszültséggel (angol 'shear stress'). A kettő közötti arány nem egyéb, mint a viszkozitás. Ha a nyírófeszültséget a nyirássebesség függvényében ábrázolod, egy, az origóból kiinduló egyenest kapsz. Így viselkedik a víz. Ezzel szemben a puliszka nehezen deformálódik, azaz folyik, ha a nyírássebesség nagy, és könnyebben, ha a nyírássebesség kicsi; a viszkozitása nő a nyírássebességgel együtt. Ezért lehet szaladgálni a puliszka felszínén; és ezért süllyed bele a tag a videón a puliszkába, mikor nem mozog elég gyorsan. A nyírófeszültség-nyirássebesség függvény nem egy egyenes, hanem egy felfele konkáv görbe. A puliszka egy dilatáns (dilatant) folyadék; ezzel szemben a pszeudoplasztikus folyadékok nyírófeszültség-nyirássebesség görbéje felfele konvex, azaz a viszkozitás csökken ahogy a nyirássebesség nő. Ilyenek például a festékek.




Egy harmadik kategória a Bingham folyadék, vagy plasztikus folyadék (angol Bingham plastic). Ez csak akkor kezd folyni, hogyha a nyírófeszültség meghalad egy kritikus határt. Ezt a modellt hasznáják például az iszapfolyások és törmelékfolyások leírására.

Na de ennyi elég a puliszka-fizikából.

Richard Dawkins - author of the year

He is also on Time's list of the 100 most influential people of the year. Although that list is kind of a joke, I am not sure what Sanjaya Malakar and quite a few other not-so-influential people are doing there. It is also a joke (and an extremely stupid joke, I must say) that Dawkins' profile was written by Michael Behe, a creationist and intelligent-designer-ologist (whatever).

Anyway, congratulations to Professor Dawkins, who could be and should be voted, as far as I am concerned, the author of the century.

Hogyan lesz Herz-féle szalámi a Gangesz partjaiból

Először is, félreértések elkerülése végett: rendkívűl méltányolandó, hogy - ellentétben sok hazai lappal - a Transindexnél állandó témának számít a globális felmelegedés.

De. Miért kell mindig jelezni, hogy tulajdonképpen csak egy meccsről van szó, és az Igazság nem pártol senkit, mert az Igazság nem is létezik. Miért kell mindent el=%!+szni a posztmodern csomagolással, a CNN-szagú "we do not take sides"-jellegű hozzáállással (we do not take sides = mi nem állunk senkinek a pártján). Itt van például ez a szöveg:

"Vannak, akik a klímaváltozás, mások a klímaváltozás miatti túlzott aggódás miatt aggódnak. A globális felmelegedés hívői, ateistái és szkeptikusai játsszák, egyre csak játsszák a meccseket; kölcsönösen politikai befolyásoltsággal, tudománytalansággal vagy áltudományossággal vádolva egymást.

Al Gore volt amerikai alelnök Oscar-díjas dokumentumfilmje, a Kényelmetlen igazság klímakutatók szerint valójában inkább (politikai) kampányfilm, amelynek megállapításai sok esetben pontatlanok."

Valóban, "a globális felmelegedés hívői, ateistái és szkeptikusai játsszák, egyre csak játsszák a meccseket", de ne felejtsük el, hogy a felezővonal két oldalán kik állnak. Azok az emberek, akik az életük nagy részét a klímaváltozások vizsgálásával töltötték, akik híres egyetemeken tanítanak vagy kutatnak, akik cikkeket írtak a témáról komoly tudományos lapokban, szóval ezek az emberek szinte kivétel nélkül azt állítják, hogy a globális felmelegedés létezik, és jobb, ha komolyan vesszük. Velük tart még egy néhány politikus, mint pl. Al Gore, plusz egy halom hollywoodi színész meg színésznő, demokrata-pártiak, persze. De a fontos az első kategória.

Lássuk, kik vannak az ellenfél csapatában. Általában olyanok, akik sokkal kevesebbet tudnak a témáról. Mint pl. Michael Crichton, aki lehet, hogy tűrhető hollywoodi forgatókönyveket ír, de sem képzettsége, sem tudása nincs elég ahhoz, hogy figyelemreméltó véleményt mondjon a klímaváltozásról. És egy halom olyan társa, akik vagy a Bush-kormánnyal és ultrakonzervatív híveivel szimpatizálnak, vagy a kőolajcég-lobbinak dolgoznak. Mikor már nagy kőolajcégek is (BP, Shell) elismerik, hogy a globális felemelegedés valóban olyan probléma, amit komolyan kell venni, akkor nem igazán értem, hogy Crichton és társai mi a csodát akarnak.

A meccs-metafóra tehát elég hamisan hangzik. Esetleg akkor lenne hasznos, ha tovább fejlesztenénk: olyan ez a meccs, mintha a brazil válogatott az aranyosgyéresi Sodronyipar ellen játszana. Az eredmény jelenleg 124-0.

De ami azután következik, - hogy az Al Gore film a "klímakutatók szerint valójában inkább (politikai) kampányfilm, amelynek megállapításai sok esetben pontatlanok" - az egyszerűen nem igaz. Al Gore filmjét ugyanis a klímakutatók döntő többsége meglepően pontosnak és megbízhatónak találta tudományos szempontból [Akit érdekel a téma, az utánanézhet a RealClimate.org honlapon]. Láttam a filmet -- és szeretném, ha minden dokumentumfilm csak ennyire lenne kampányfilm.

Nem is beszélve, hogy a film pontatlanságát bizonyító belinkelt hír, amit talán az MTI-től vett át a Transindex, tele van pontatlanságokkal. Kiváló példája ez annak, hogy hogyan lesz a "Jöttem a Gangesz partjairól / Hol álmodoztam déli verőn"-ből "A Herz-féle szalámiban / Sokkal sűrűbb a só" [lásd Karinthy Műfordítás című szövegét]. Azt olvashatjuk például, hogy

"Az NPR rádió Renee Montagne klímaszakértőt kérdezte, aki szerint a tudósok kívülállónak tekintik a volt alelnököt, aki néha túllő a célon."

Nos, Renee Montagne körülbelül annyira klímakutató, mint amennyire én ortodox pap vagyok; Renee Montagne ugyanis az NPR szerkesztője és riportere. A hír valószínűleg ebből az NPR interjúból ihletődött; és a fordító-hírszerkesztőnek nagyon rossz véleménye lehetett Al Gore-ról meg a globális felmelegedésről, ugyanis teljesen elferdítette a dolgokat. Kihagyta például az utolsó, mintegy összegező bekezdést, mely szerint

"...a kutatók valójában hálásak Gore-nak, hogy a nagyközönség figyelmét is felhívta ezekre a problémákra. De a kutatók nagyon vigyáznak arra, hogy a részletek mennyire pontosak. És amikor nem teljesen pontosak, akkor egy kicsit húzzák az orrukat. Dehát ez a különbség egy tudománynépszerűsítő és egy tudós között."

Gore tudománynépszerűsítő, nem tudós. De valódi tudományt népszerűsít, és nem is teszi azt rosszul. És jelenleg minden tudományunk elég egyértelműen azt bizonyítja, hogy globális melegedés van, és hogy nekünk, embereknek is valami közünk van hozzá.

Miközben ezt írtam, a 'brazilok' még rúgtak egy gólt. 125-0.