Igen, teljes "evilágiság"

Jakab Gábor irja >Se fejkendô, se kereszt, se fejfedô — avagy teljes "evilágiság?"< cimü cikkében (Szabadság, 2004 március 10):

Amikor elôször hallottam Jacques Chirac francia köztársasági elnök törvénytervezetérôl, amelyben azt indítványozta, hogy az 1789-es forradalom óta közismert "szabadság, egyenlôség, testvériség" jeligéjét kiegészítve mintegy az "evilágiság" elvével, tiltassék meg a címben szereplô vallási szimbólumok használata a franciaországi közintézményekben és iskolákban (azóta 494 IGEN, 36 NEM szavazat és 31 TARTÓZKODÁS eredményeként megszületett a parlamenti határozat, amely várhatólag ôsztôl emelkedik majd a törvény rangjára), eszembe jutott a közismert népi mondás: "nem a ruha teszi az embert". Úgy látszik azonban, negatív értelemben persze, hogy "az is teszi" (!), hiszen— lám — a szóban forgó esetben egy ruhadarab lenézôen minôsíthet egy embercsoportot, igazságtalanul hátrányos helyzetbe taszító jelképpé válhat.

Eszembe jutott persze egyéb is. Sören Kierkegaard (1813–1855) dán filozófus neve, illetve az ô Vagy-vagy címû mûve. Ebben egyebek mellett szerepel egy tanulságos történet. Eszerint valamelyik színház raktárában a papírból és deszkalemezekbôl készült kulisszák váratlanul tüzet fognak. Az egyik beöltözött színész, egészen pontosan a bohóc szerepét játszó komikus (természetesen bohóc ruhában!) a megdöbbenéstôl kétségbeesetten, lihegve rohan be a színpadra, hogy a fenyegetô veszélyt a publikum tudtára adja és a nézôtér azonnali elhagyására felszólítsa. A közönség azonban nem mozdul, a bohócöltözet láttán tréfának véli a dolgot, önfeledt kacagásba tör ki, sôt, a bohóc-színész rimánkodásának az egyre drámaibb hangvételûvé fordulásával párhuzamosan mind felszabadultabban szórakozik és könnyeket fakasztó jókedvvel mulat. Végeredmény? A színház leég, a "hitetlenek" ott lelik halálukat a lángok között.

A cikk azt sugallja, hogy minden bohócot holt komolyan kell venni, mert hanem baj lesz. A baj csak ott van, hogy nagyon sok bohóc ellentmond egymásnak, és gyakran önmagának. Hogyan döntsd el, hogy mikor bohóc a bohóc? Mikor kell hinni neki, és mikor nem? A cikk szerzőjének magától értetődőnek tünik, hogy mindenkinek, aki vallásos, az "igazságát" el kell fogadni; a hitetlenek pedig vessenek magulra, ha a "lángok között" lelik halálukat. Az teljesen mellékes, hogy általában nem a szabadgondolkodók röpitenek repülőt a World Trade Centerbe; hogy nem az agnosztikusok robbantgatnak Észak-Irországban; és nem az ateisták szövetsége követ el tömeges öngyilkosságot.

Hajrá, franciák, hajrá, felvilágosodás.