Sütő András égi lámpásokról

Sütő András közölt egy érdekes kis írást a Szabadság november 24-i számában (még a romániai választások előtt). A Bethlen Gábor fejedelmet parafrazáló mondatok között lelhető fel ez a gyöngyszem:

"Ha közületek bárki úgy gondolja, hogy Isten lámpást tart neki fentrôl az égbôl: hideg vízzel öntsétek nyakon, hogy kijózanodjék."

Meg vagyok győződve, hogy nem valamiféle antiklerikális hév fütötte Sütő Andrást, mikor ezt írta (s ha igen, annál jobb :) ), hanem egyszerüen arra akarta felhívni a figyelmet, hogy nem mindig a legelszántabb és igazukról leginkább meggyőződött embereknek kell hinni és szót fogadni. És hogy a józan ész általában többet ér mint a vak elbizakodottság.

Persze egyesek szemében ez az egy mondat teljesen "hiteltelenné" teszi az egész írást. Azt írja ugyanis Tőkés István a november 30-i számban, hogy

ez Bethlen Gábornak — enyhén szólva — a megbántása.

És következik egy hosszú litánia arról, hogy Bethlen Gábor milyen jó keresztény volt. Erre az egyik bizonyíték az, hogy a végrendeletét így fejezte be: Ámen.

Namármost Bethlen Gábor vagy valóban mondott valami olyasmit, mint amit Sütő András idéz, és akkor sehogyan sem látom, hogy miért kellene a Sütő cikkét sértésnek nevezni; vagy nem mondott soha ilyesmit, és akkor Sütő András valamilyen érthetetlen okból kifolyólag kitalált szövegeket ad a szájába -- amit erősen és hevesen kétlek. Az igazi sértés az utóbbi lenne, de azt Tőkés úr sem állítja, hogy Sütő csak kitalálta az idézetet. Tehát a következtetés az, hogy Bethlen Gábort csak szelektíven szabad idézni, mert mindenféle gyanús szövegeknek a felemlegetése "enyhén szólva sértés".

Bethlen Gábor vagy Sütő András a szerző: nekem mindegy. A lényeg az, hogy manapság valóban sokan hiszik azt, hogy az Isten lámpást tart nekik az égből. A nyakonöntés pedig legtöbbször elmarad.

Nemcsak Erdélyben, máshol is.